Kutná Hora egyéb műemlékei

Kutná Hora városa 1     Kutná Hora városa 3    Kutná Hora városa 2

Mint ahogy az előzőekben is említettük, Kutná Hora (Kuttenberg), a monetáris gazdagságáról híres, a műemlékeiben színes, mesés kis bányászváros Prágától kb. 1 órányi útra, a Vrchlice-folyó mellett helyezkedik el. Kutná Hora-t, a 300-nál több nemzeti örökségben gazdag várost 1961-ben műemlékvédelmi területnek nyilvánították, 1995 óta pedig az UNESCO műemlékvédelmi listáján szerepel. Műemlék épületei között a cisztercita apátság épületei mellett a legkiemelkedőbbek: a Szent Barbara székesegyház a Jezsuita Kollégiummal, az Olasz-udvar erődítménye a Kiskastéllyal, a Szűz Mária sepregetők temploma és a Szent Jakab templom.

1. a Szent Barbara székesegyház és a Jezsuita Kollégium:   2-3. Szent Barbara székesegyház:

Szent Barbara székesegyh. + Jezsuita Koll.       Szent Barbara székesegyház 1       Szent Barbara székesegyház 2

Jezsuita Kollégium:                             Olasz-udvar:                          Kiskastély épülete:

Jezsuita KollégiumOlasz-udvar  Kiskastély

Szűz Mária sepregetők temploma:                                 Szent Jakab templom:

Szűz Mária sepregetők temploma Szent Jakab templom

A várost 1276-ban alapították, számtalan ezüstérc lelőhelyének köszönhetően a környékével együtt már a neolit kori időknél is hamarabb benépesült, a népesség zöme az ezüstérc lelőhelyek közelében telepedett meg. A külszíni ezüstércet már a X. században felfedezték a slavinkok, akik a közeli Malín településen apró ezüstérmékkel, a „Malín Civitas” feliratú dénárokkal fizettek, melyek 985-995 körül keletkeztek. Ebben az időszakban már ismert volt a szláv településnek, Malínnak a pénzverdéje. Az ezüst feltárása a cisztercita Antonín szerzetes nevéhez fűződik, aki a cisztercita szerzetesek letelepedését követően Sedlec kerületében egy bányászat során ezüstérc lerakódást talált, és a kibányászott ezüst hatalmas gazdagságot hozott a rend számára, ennek köszönhetően alapult meg 1142-ben a sedleci cisztercita apátság a két kimagasló egyházi épületével: a Szűz Mária (Nagyboldogasszony) székesegyházzal és a Mindenszentek-templomával.

1. kép               Mindenszentek-temploma

Így Kutná Hora földje eredetileg Sedlecben a Cisztercita kolostorhoz tartozik. A terület gazdagsága lehetővé tette, hogy a leggazdagabb férfit válasszák meg Közép-Európa cseh királyává. Kutná Hora gazdagsága különösen II. Vencel királysága (1278-1305) idején virágzott. Később a népesség növekedésével széleskörű mezőgazdaság is kialakult, hatalmas szarvasmarha tenyésztő telepek jöttek létre Kutná Hora külvárosaiban: Bylany-ban, Neskaredice-ben és Malínban. Mikor másfajta néptörzsek és nemzetek is érkeztek a térségbe, a lakosság figyelmét egyre jobban felkeltették az ezüstérc- és egyéb ásványi lerakódások, aminek köszönhetően kialakult, és egyre erősebben fejlődésnek indult a bányászat, ami még további bővüléshez vezetett. Az 1280-as években számtalan bánya működött Kuklíkban, Gruntaban, Sukovban, Kank Hill északi lejtőin, valamint a Vrchlice- és a Bylanka-folyó völgyein. Leginkább a réztartalmú piritet és az ezüsttartalmú galénát bányászták, a legjelentősebb ezüstlelőhely az Oselsky ér volt. 1253-1306 között bekövetkezett a gazdasági fellendülés, az ezüst mellett kis mennyiségben aranyat is

egykori bányászcsille:

bányásztak. egykori bányászcsille Ennek köszönhetően a kis települések középkori városokká fejlődtek, 1318-ban Kutná Hora a királyi város szintjére emelkedett. Kutná Horát sok már európai városhoz hasonlóan az 1300-as évekbeli és a XVIII. századi pestis járvány mellett a háborús időszakok sem kerülték ki, amelyek következtében rendesen megingott a város gazdagsága. A két világháborút megelőzően különösen az 1421-ben kezdődő huszita támadások és a Harmincéves háború (1618-1648) hagyott nyomokat a városon, velük együtt pedig a természeti katasztrófák is erős befolyást gyakoroltak a város építészetére, melyek közül a legjelentősebbek voltak: a városi tűzvészek (1424, 1650, 1751, 1770 és 1823), az 1740. évi vihar, valamint a földrengés időszakok (1348, 1411, 1580, 1588, 1590, 1615, 1690, 1768). Emellett a XIII-XV. század közötti intenzív belterjes bányászat következtében a város teljes ezüstvasérc készletét kiürítették, majd az ezüstkitermelés központja Szerbiába és Boszniába helyeződött át. 1547-ben verték az utolsó prágai garast.

Kutná Hora építészetében II. Vencel király időszaka (1278-1305) mellett a husziták játszották a legjelentősebb befolyást. A husziták 1424-től települtek be Kutná Hora városába, amikor az első huszita harcok (1420-1424) alatt 1424-ben a malesovi csatában a husziták Jan Zizka (Zizka János) vezetésével a Kutná Hora közeli Trocnovnál győzelmet arattak Luxemburgi Zsigmond felett. Ezt követően bővítették vallási közösségeiket, és város szerte megépítették a templomaikat is.

a Csehszlovák Huszita egyház épülete:      a Cseh Testvérek evangélikus temploma:

Csehszlovák Huszita Egyház épülete        Cseh Testvérek evangélikus temploma

A városépítési munkálatokban a legnagyobb változást 1848 forradalmi éve, a Nemzeti Megújulás hozta, a kor két kimagasló személyisége Josef Kajetán Tyl cseh drámaíró és színész, valamint Karel Havlícek Borovsky költő, újságíró, közgazdász és politikus volt, kik rányomták bélyegüket Kutná Hora városára. Számos műemlék őrzi az egykori alkotó tevékenységüket, melyek közül egyik a Tyl Színház épülete is:

Tyl-ház 1       Tyl-ház 2

A Tyl Színház épülete:                                    Karel Havlícek Borovsky emlékműve:

Tyl-színházKarel Havlícek Borovsky

Josef Kajetán Tyl nevéhez kötődik a cseh nemzeti himnusz, a „Kde domov Muj” megalkotása is. Ez a korszak újjáépítésre és a műemlékek megőrzésére serkentette a várost, amelyben további jelentős szerepe volt a két híres cseh építésznek, Josef Mockernak és Ludvík Láblernak is. Ekkor sok jelentős építmény lett újjáépítve, és a bányákat is helyreállították, több modern technológiát kezdtek alkalmazni a bányászat során. Ennek köszönhetően Kutná Hora visszanyerte korábbi gazdasági és politikai jelentőségét. Ekkor választották meg cseh királlyá II. (Jagelló) Ulászlót is (1471. május 27-e), 14 évvel később a városi nagygyűlésen pedig a katolikusok és reformátusok közötti kiegyezés is megszületett.

Tehát Kutná Hora a színes történelmi időszakának köszönhetően számtalan régi műemléképületben gazdag, melyek bővebben itt tekinthetők meg: https://www.flickr.com/photos/130780687@N06/sets/72157648147149334/

Források:

Kutná Hora történelméről: http://www.kutnahora.cz/index.php?cid=89&sec=2

http://www.kutnahora.cz/index.php?sec=2&cid=89&lns=en

Kutná Hora kulturális műemlékei:

http://www.hrady.cz/index.php?p=main_okoli&detailObec=1402

http://www.mu.kutnahora.cz/

https://cs.wikipedia.org/wiki/Seznam_kulturn%C3%ADch_pam%C3%A1tek_v_Kutn%C3%A9_Ho%C5%99e

Kutná Hora – Az egykori Sedlecky-kastély a régi sörgyárral

Sedlecky-kastély 2

Kutná Hora Sedlec kerületében, az egykori cisztercita apátság területén, a Nagyboldogasszony székesegyház és a Mindenszentek templomával szemben a Zámecká, Vitézná és a Nad Sady utcák által közrefogott területen állt a hatalmas Sedlecky-kastély, amelyben a ciszterciták által 1530-ban létrehozott sörfőzde működött. Miután 1783-ban II. József császár bezáratta a Mindenszentek-templomát és a Nagyboldogasszony székesegyházat, így a cisztercita szerzetesek a Sedlecky-kastélyba rendezkedtek be, ahol a Szent Fülöp és Jakab kolostor templom vette át a plébániájuk szerepét, a többi épületben pedig sörfőzdét üzemeltettek. A barokk stílusú plébániát 1817-ben lebontották, ma már csak a torony és az északi oldalon álló barokk szobrok árulkodnak egykori létezéséről.

Sedlecky-kastély 1

1820-ban a birtokot a Schwarzenberg család vásárolta meg, és folytatta tovább a sörfőzés hagyományát. A Sedlecky-kastély épületeit 1864-ben angol gótikus stílusban újították fel. A sörfőzde 1943-ig működött. 1948 után is, a kommunizmus idején a sörgyár változatlanul a Schwarzenberg királyi család hercegeinek (III. Károly, IV. Károly, V. Károly és VI. Károly herceg) a tulajdonában maradt, de államosították, és mezőgazdasági gépgyártó-javító üzemként működött, mivel a kommunisták nem igen rajongtak a sörért, inkább a vodkát részesítették előnyben. Ezt követően az 1970-80-as évektől a Sedlecky-kastély egykori megjelenése rengeteg változáson esett át a bővülő közúti alakítások és új szomszédos épületek felépítése következtében. Csak az egykori pihentető és erjesztő pincék, a kastélypark díszmedencéje, valamint az udvar közepén álló, neoreneszánsz-gótikus stílusú középkori magtár árulkodik a kastély egykori múltjáról.

az egykori kastély a díszmedencével: a kastély a díszmedencével

a kastély egykori medencéje

A magtár: a magtár

A magtár a terület legértékesebb épülete, amelyet a XIX. század második felében maláta házzá alakítottak át.

egykori épületek és magtár

A területet különböző korokban felhúzott épületek alkotják, az épületek alapjában gótikus-barokk stílusúak, az egykori gótikus maradványokat nagyjából minden épület megőrizte. Az egykori kastély területének jelenlegi tulajdonosa Jan Chejn, egy cseh akadémiai festő és restaurátor, aki 2010-ben vásárolta meg, és a helyreállítását követően ismét tervezi tovább folytatni itt a régi sörfőzés mesterségét. Ma már a régi kastély néhány épülete lakóházként üzemel, némelyik épületben pedig szükséglakások vannak kialakítva (a Zámecká utca felőli részen). A kastély nagyobb városi rendezvényeken, pl. húsvétkor és sörfesztiválok idején nyílt program keretében látogatható, és ekkor megkóstolhatók a régi híres sedleci sörmárkák: a Ctrnáctka világos, és a félig sötét-világos Kostnicky sör, amelynek névadója a Mindenszentek templomának csontkamrája.

egykori kastélyépület 1

egykori kastélyépület 2

Bővebb képek a kastélyról: https://www.flickr.com/photos/130780687@N06/sets/72157648075272943/

Forrás: http://www.dumazahrada.cz/blog/kauza/20721-sedlec/

Kutná Hora – A Vrchlice-folyó menti egykori gabonamalom és környéke

Kutná Hora (Kuttenberg), a monetáris gazdagságáról híres, a műemlékeiben színes, mesés kis bányászváros Prágától kb. 1 órányi útra, a Vrchlice-folyó mellett helyezkedik el. Kutná Hora-t, a 300-nál több nemzeti örökségben gazdag várost 1961-ben műemlékvédelmi területnek nyilvánították, 1995 óta pedig az UNESCO műemlékvédelmi listáján szerepel. A várost 1276-ban alapították, számtalan ezüstérc lelőhelyének köszönhetően a környékével együtt már a neolit kori időknél is hamarabb benépesült, a népesség zöme az ezüstérc lelőhelyek közelében telepedett meg. A külszíni ezüstércet már a X. században felfedezték a slavinkok, akik a közeli Malín településen apró ezüstérmékkel, a „Malín Civitas” feliratú dénárokkal fizettek, melyek 985-995 körül keletkeztek. Az ezüst feltárása a cisztercita Antonín szerzetes nevéhez fűződik, aki a cisztercita szerzetesek letelepedését követően Sedlec kerületében egy bányászat során ezüstérc lerakódást talált, és a kibányászott ezüst hatalmas gazdagságot hozott a rend számára, ennek köszönhetően alapult meg 1142-ben a sedleci cisztercita apátság a két kimagasló egyházi épületével: a Szűz Mária (Nagyboldogasszony) székesegyházzal és a Mindenszentek-templomával. Így Kutná Hora földje eredetileg Sedlecben a Cisztercita kolostorhoz tartozik, és később a terület gazdagságának köszönhetően a népesség növekedésével széleskörű mezőgazdaság is kialakult, hatalmas szarvasmarha tenyésztő telepek jöttek létre Kutná Hora külvárosaiban: Bylany-ban, Neskaredice-ben és Malínban. malom épülete

Ezzel együtt a Vrchlice-folyó és mellékfolyamainak mentén a XIV. századtól kezdve a bányászat mellett folyamatosan a malomipari negyed is kialakult, az itt letelepedett molnár családok is hamar felismerték a vízenergia jelentőségét. A Vrchlice- és a Bylance folyamok környékén összesen vagy 25 gabonamalom üzemelt (a Vrchlice-n 16, a Bylance-n 9), amelyeket rendszerint a folyók-patakok áramlása működtetett a különféle bányászati és halászati eszközök mellett, ritkábban alkalmazták a szélenergiát. Ezekből az egykori vízkerékmeghajtású malmokból mára már nagyon kevés maradt meg, többségüket teljesen megette a természet, csak egy kevéske rom árulkodik az egykori létezésükről, emellett a különféle építkezések során is felhasználták az építőanyagaikat, vagy teljesen más új épületet húztak fel a helyükre. A képen  a XV. század elején épült Komorácovky, Miránkovsky és Josefyho malmok maradványa látható, amelyeket később együttesen “Új Malom”-nak neveztek el. Ezek a malmok is a folyó sodrása által működtetett vízkerékmeghajtással üzemeltek, majd a XX. század elején a vízkerékmeghajtást modern turbinák váltották fel. Az épületegyüttes első tulajdonosa, bérlője a Sedlecky kolostor volt, majd az első huszita harcok után, 1426-ban Mlynár Tumovi (Miller Tuma) volt a tulajdonos. A XIX. században Jan Krystof Breüer (John Christopher Breuer), a pamutfestő gyár tulajdonosa vásárolta meg a malmot, és a II. Világháború végéig festőüzemként működött. Az Új Malom egykori épületegyütteseit a Stará Tiskárna utca végén nyíló, 1806-ban épült kis díszkapuból vezető átjáró hídon keresztül közelíthetjük meg. A kapu mellett egy szép XIX. századi, szecessziós stílusú fülkekápolnával is találkozunk, a benne látható kereszten az „INRI” Jézus nevének a görög rövidítése.átjáró kapuátjáró                                                          fülkekápolna

Az átjáró híd bejárata mellett egy információs tábla megismerteti velünk a Vrchlice-folyó és Kutná Hora vasútjának a történetét.

A Vrchlice-folyó:

Vrchlice-folyó 1Vrchlice-folyó 2

A Vrchlice-folyó nevével először 1824-ben, Josef Frantisek Devotyho plébános munkájában lehet találkozni, előtte a középkorban „Vad-patak” néven emlegették. 1850-1852 között megtörtént a patak szabályozása, kialakították a nagy Vrchlice tavat, amiben felfogták a gyorsan lezúduló víztömeget. Ez a tó innentől fogva a mai nap is a haltenyésztés szerepét tölti be, halastóként szolgál. Ezt követően 1964-1973 között a Vrchlice mellékfolyóinál a völgygátak is megépültek a folyó korszerűbb szabályozására. Ebben a tiszta vizű folyóban gyakori élőlények a pisztráng, fogasponty, márványos csík és rákok. A vízfelszín felett pedig hegyi billegetőkkel lehet találkozni fészekrakás közben. A régi malom belsejének (lásd később) bejárása után az épülettől felfelé vezető erdei ösvényeken láthatjuk az egykori patakmedret a régi folyam-szabályozó zsilippel: folyamszabályozó zsilip       patakmeder

Feljebb haladva Jaroslav Vrchlicky homokkőbe faragott emlékművét is: J.V. emlékmű 1J.V. emlékmű 2 J.V. emlékmű 3 Jaroslav Vrchlicky (1853-1912) országosan híres cseh író, költő, fordító és a prágai Károly Egyetem tanára volt. A tanulmányai során három kortársával együtt megalapították az „umírovcu (később ruchovcum)” nevű egyesületet, melynek célja volt a cseh irodalom európai szintre emelése. 1890-ben a Cseh Tudományos Akadémia tagja lett. 1901-ben I. Ferenc József király Antonin Dvorak zeneszerzővel együtt Bécs felsőházi Birodalmi Tanácsának tagjává választotta, ekkor kiállt az általános választójog követelménye mellett. Jaroslav Vrchlicky fő kedvenc tartózkodási helye volt Kutná Hora Vrchlice-völgye, ezért egy volt osztálytársával, Joseph Thomayer-el 1919-ben elkészíttette emlékművét a völgy feletti homokkőszikla 12 m2-es felületére. Ezek mellett az ösvényről csodás látvány tárul elénk a szomszédos várhegyen álló épületekről: a Szent Jakab templomra (1. kép), az Olasz-udvarra esti kivilágításban (2. kép), valamint a Szent Barbara székesegyház és a Jezsuita Kollégium épületegyüttesére (3. és 4. képek):

Szt. Jakab templom Olasz-udvar

székesegyház-kollégiumJezsuita Kollégium 2

A Jezsuita Rendház és Kollégium épülete előtt futó sétány a “Híd”-ként ismert széles út a barokk szobrokkal, amelyet Frantisek Baugut cseh szobrász 1703-tól 1716-ig alkotott. Ezzel a sétánnyal a művész a prágai Károly-hidat igyekezett utánozni, ezért nevezték el “Híd”-nak. Végezetül a vasútállomásra érkezve még a mai nap is látható a régi pályaudvari épület az előtte álló öreg vonatszerelvénnyel, az állomás épületén pedig Kutná Hora régi városcímere is látható 1490 tájáról:

pályaudvar 1pályaudvar 2 címervasút 2                                            vasút 1

A Kutná Hora és Zruc nad Sázavou közötti 36 km-es vasúti szakasza 1905 októberének végén készült el.

Végezetül bővebb képek a malomról és a környékéről: https://www.flickr.com/photos/130780687@N06/sets/72157649926005897/

Források:

Kutná Hora régi műemlékei: http://www.zmizelakutnahora.cz/cs/archiv/26-Nove-mlyny/

Kutná Hora molnárainak nyomában: http://www.cms-kh.cz/po-stopach-mlynaru-v-kutne-hore

Kutná Hora – A Mindenszentek temploma a csontkápolnával

Mindenszentek-temploma          Mindenszentek-temploma 2

Kutná Hora Sedlec kerületében a 3,5 hetktáron elterülő temetőben helyezkedik el a Mindenszentek-temploma. A templom helyén eredetileg az 1280-1320 között épült, gótikus stílusú Szűz Mária Mennybemenetele templom működött, amelynek az építtetője IV. Vencel király volt, aki az Olasz-udvar bővítése céljából emeltette. Az épület első nagy újjáépítése a XVIII. század kezdetén volt, Giovanni Santini olasz építészmester építette újjá barokk stílusban, ekkor nyerte el a templom a mai megjelenését, és „Mindenszetek-temploma” lett a neve. A templom 2 mellékhajóval rendelkezik, kétszintes épület, 2 egymás fölé épített kápolnából áll: a felső része a Mindenszentek-kápolnája, alatta az alsó részen pedig a csontkápolna helyezkedik el. A templom főhomlokzatán a 3 torony között Szűz Mária szobra látható.

temető 1temető 2

temető 3

A templom körüli temető1278-ban jött létre, Jindrich Snopek, a sedleci kolostor apátja avatta fel ekkor azzal a ceremóniával, hogy II. Nagy (Premysl) Ottakar cseh király megbízásából megjárta Jeruzsálemet (a Szentföldet), és onnét, a Szent Sírból hozott marék földet pedig szétszórta a temető területén. Ekkor kezdtek el ide temetkezni (leginkább jómódú emberek) más országokból is, főként Bajorországból, Lengyelországból és Belgiumból. Az 1318-as csehországi pestis járvány áldozatai közül kb. 30 ezer embert temettek el ide. Később az 1419-ben kibontakozó huszita háborúk, alattuk pedig az 1424-ben kezdődő malesovi csata áldozatait is ide temették el. A huszita harcok végén, 1436 körül II. József király parancsára a temetőt a túlzsúfoltsága miatt megszüntették, a benne felgyülemlett csontokat a kápolnában gyűjtötték össze, a maradék részüket pedig templom környékén temették el.

bejárat 1 bejárat (Nepomuki)Nepomuki Szent János oszlop

A temetőnek két főbejárata van az utca felől, az egyik bejárat előtt Nepomuki Szent János szobra áll. Nepomuki Szent János Csehország és a mecénások (művészek és művészetek) védőszentje volt. A barokk stílusú szobrot készítette Matthew Václav Jackel cseh szobrász a XVIII. században. Legfelül Nepomuki Szent János áll, körülötte pedig a többi szent: Szent Vencel, Szent Flórián, Szent Prokop, Szent Adalbert, az alján: Szent Júdás Thádeus, Szent John Sarkander, Szent Dismas

A templom alsó szintjének bejáratán a csontkápolnába jutunk:

csontkápolna bejárat csontkápolna 2

A kápolnában felhalmozott csontokból először 1511-ben egy félvak cisztercita szerzetes a kolostor egyik novíciusának a segítségével 6 piramist formált. 1784-ben az orlíki Schwarzenberger osztrák-német királyi család vásárolta meg a temető területét a templommal együtt, és az ő megbízásukból 1870-ben Frantisek Rint, a cseh skalicei fafaragó elkészítette a templom csontkápolnájának a jelenlegi elrendezését. A csontokat mészklórral fertőtlenítette és fehérítette ki, a 6 piramisból csak 4-et hagyott meg, melyeket a kápolna sarkaiban állított fel. A két lebontott piramis csontjainak egy részét a temetőben egy közös sírban helyezte el, a másik részükből pedig különféle tárgyakat rakott ki: a Schwarzenberger család királyi címerét, 2 serleget, kereszteket, Jézus nevének görög rövidítését, vázákat, szentség- és gyertyatartókat, koszorúkat, dísztornyokat, csillárt, oltárokat és a kápolna boltívét. Becslések szerint a kápolna kb. 40 ezer embernek a csontjával lett kidíszítve, benne minden látható dolog a szép gótikus boltozattal együtt a teljes eredetiségében megmaradt a régi korokból. A főoltárának mélyedésében, a szentségben lévő olajfestmény Jézus Krisztust ábrázolja az Olajfák-hegyén.A csontkápolna abból a célból jött létre, hogy figyelmeztesse az idelátogatókat a halál tényére, és az emberi élet rövidségére.

csontkápolna 1

A csontkápolna vagy csontház (osszárium) a középkorban a temetőkben emelt olyan kisebb kápolnaszerű épület, amelybe új sírok ásása alkalmával a temető szentelt földjében talált csontokat hányták. Mivel a régi temetők legtöbbször a templomok körül terültek el, ezért a csontházat gyakran a templomhoz hozzáépítették. Vannak olyan esetek is, amikor a templom minden egyes külső gyámpillére közötti térség alul egy-egy kis csontházat fogadott magába. De vannak azonban egészen különálló csontházak is. A csontházaknak egyik oldala rendszerint sok apró nyílással volt átlyukasztva, hogy a belsejükben felhányt csontokat kívülről látni lehessen. A magyarországi csontházak különálló épületek, rendszerint egy kör alakú alaprajzzal és egy kis apszissal. Nálunk itthon Magyarországon például az egyik ilyen csontház volt egykor Pásztón, a Múzeum tér 1. szám alatt lévő, közvetlenül a templom mellett álló kis hatszögletű, XIII. századi temetőkápolna, amelynek az alsó szintje osszáriumként működött, melynek eredeti falai a boltváll feletti részig megmaradtak. A felső szintjét a templom északi oldalához csatlakozó XV. századi sekrestye építésekor bontották le. Ezen kívül még számtalan más temetőben is fellelhetők a valaha csontház szerepét betöltő kis kápolnák.

A templom felső szintjén a Mindenszentek-kápolnája található:

Mindenszentek kápolna szentség

A kápolnába két bejáraton keresztül juthatunk be, az első képen a kibővített főbejárat látható, ami Giovanni Santini olasz építészmester által azért készült, mert a kápolna eleje dőlni kezdett. A jelenleg használatos bejárat a templom másik oldalán található (második kép).

Mindenszentek kápolna kibővített főbejárat      Mindenszentek kápolna jelenleg használatos bejárat

További képek a Mindenszentek-templomáról és a csontkápolnáról: https://www.flickr.com/photos/130780687@N06/sets/72157649987121360/

Források:

https://en.wikipedia.org/wiki/Sedlec_Ossuary

http://www.ossuary.eu/index.php/en/history-ossuary

http://sedlecossuary.com/

http://www.outsideprague.com/kutna_hora/bone_church.html

http://www.kutnahora.cz/index.php?sec=2&cid=89&lns=en

http://www.kutnahora.cz/index.php?cid=82&sec=3

Kutná Hora: Szűz Mária (Nagyboldogasszony) kolostori templom (székesegyház)

1. kép

Ez a katedrális Csehországban a cisztercita apátságnak a legrégebbi, a legnagyobb és a legigényesebben megépített épülete, mely az 1300 körüli időszakból maradt fenn. Az épület a XIII. századi cseh gótikus építészet legjelentősebb munkái közé tartozik, a prágai Szent Vid székesegyház befejezése előtt ez lett az első katedrális cseh földön, amely kifejezetten a közép-európai gótika kezdeti önálló fejleményévé alakult át. A francia katedrálisok ihlette székesegyház Heidenreich apát idején, 1290-től 1320-ig épült, amelyet az előtte itt állt cisztercita kolostorhoz építettek hozzá, kibővítve vele a kolostort. A nagytemplom helyén közvetlen egy román stílusú templom állt, de ez a XIII. század utolsó negyedére elpusztult, ennek helyén kezdték megépíteni a jelenlegi katedrálist. A csehországi cisztercita apátság itt Kutná Hora Sedlec kerületében 1142-ben alakult meg az olomuci Jindricha Zdíka püspök kezdeményezésére. Majd miután néhány évvel később egy bányászat során ezüstérc lerakódást találtak a kolostor közelében, ez a cisztercita rend számára hatalmas gazdagságot hozott a kolostorral egyesített hatalmas templomuknak a megépítéséhez. A székesegyház megépítésében a latin kereszt (petilodím) formáját követték, egy 50 m hosszú főhajója és 4 mellékhajója van 7 kápolnának a gyűrűjével a szentély körül. A templom teljes hossza 87 m.

2. kép

4. kép

5. kép

 

 

6. kép

1421-ben a husziták felégették a katedrálist, amely ezután 279 évig romos állapotban volt egészen addig, amíg Jindrich Snopek apát elkezdte a kolostor barokk felújítását. A templom rekonstrukcióját 1700-ban kezdte Pavel Ignác Bayer jihlavai mester, aki egyben Prága óvárosának az építésze is volt. Közben meghívást kapott Jan Blazej Santini, aki megtartotta és továbbépítette a templom gótikus jellegét a maga barokk szellemében. A székesegyház felújítása 1709-ben fejeződött be, ami Santini első jelentős műve lett, és ajtót nyitott előtte a Plasy és a Zdár nad Sázavou területén lévő cisztercita kolostorokhoz.

1709-1759 között új gyülekezeti termet is építettek, ez a hatalmas falfestményekkel díszített terem a katedrálistól keletre áll, és oldalszárnyakkal kapcsolódik hozzá. Az épület homlokzatán a régi Sedlec címer látható:

 

3. képMiután 1783-ban II. József császár bezáratta a kolostort, ezt a termet 6 évvel később dohányfeldolgozó üzemmé alakították át, amely a mai napig működik itt. A kolostor bezárásával a templomot is bezárták, azonban átvette a közelben ledöntött Szent Fülöp és Jakab templom plébániát ellátó szerepét.

A katedrálishoz a déli oldalról paradicsomi kert kapcsolódott ambitusokkal és gyülekezeti termekkel. Keletre volt az apát háza és kápolnája, északkeletre pedig a mára elpusztult szent Kozma és Damián kápolna, amelyet a XV. század elején építtetett Albík prágai püspök. A katedrálistól nyugatra, kissé távolabb állt az egykori Sedlecky-kastély sörfőzdével. A katedrális közelében állt a hozzá tartozó kórház, valamint a Mindenszetek kápolnája a temetővel és a csontgödörrel.

7. kép78. kép

A képeken a székesegyház főbejárati része látható, a rajta lévő tetőcsúcson Szűz Mária szobra helyezkedik el, amely Jan Petr Brandl (Peter Johannes Brandl) osztrák festő és szobrász munkája 1735-ből. 1995-ben a katedrális Kutná Hora többi műemlékével együtt az UNESCO Világörökségek listájára került. 2001 óta szerepel a templom a „Cseh Köztársaság Építészeti Öröksége” nevű programban, ami gondoskodik a karbantartásáról.

A templom belseje:

8. kép 36. kép

A XVIII. század derekára elkészült a templombelső díszítése is, amin Jan Petr Brandl, Michael Leopold Willmann, Jan Krystof Liska, Jan Jakub Stevens ze Steinfelsu, Juda Tadeás Supper festők, valamint Matej Václav Jackel szobrász és mások is dolgoztak, műveik gazdagon díszítik a falakat. A templombelsőt alkotó dór-toszkán stílusú oszlopok Frantiskem Kasparem Lejsekem (Franz Kaspar Lejsek) prágai kőfaragó munkái. A templom szószékét (27-28. kép) Matej Rejsek (Rejsek Mátyás) helyi építész, szobrász-kőfaragó készítette 1504-ben.

A székesegyháznak a bejárattól balra lévő mellékhajójának elején, a bejárathoz közel annak az egykori román stílusú templomnak az alapjai láthatók üvegtakarás alatt, amely valaha a jelenlegi nagytemplom helyén állt:

13. kép

Ez a román stílusú templom a XIII. század utolsó negyedére elpusztult, és ennek helyén kezdték megépíteni a jelenlegi katedrálist.

A templom végén nyíló csigalépcsőkön a karzatra és a tetőtérre jutunk:

52. kép55. kép  53. kép

54. kép

 

A karzaton, lelátás az orgonára:

56. kép

A templom tetőtere: 58. kép 60. kép

További, bővebb képek a templomról: https://www.flickr.com/photos/130780687@N06/sets/72157649927860079/

Források:

http://www.kutna-hora.net/chram-panny-marie.php

https://cs.wikipedia.org/wiki/Kostel_Nanebevzet%C3%AD_Panny_Marie_a_svat%C3%A9ho_Jana_K%C5%99titele

http://www.kutnahora.cz/index.php?cid=82&sec=3

Helló Világ!

Üdv!

Ez az első bejegyzésed.

Most válassz ki egy Neked tetsző sablont a vezérlőpulton (Megjelenés/Sablonok), majd kezdd el a blogolást a Bejegyzések-re kattintva!

Jó blogolást kíván az Ingyenblog.hu Csapata.