Kutná Hora – A Vrchlice-folyó menti egykori gabonamalom és környéke

Kutná Hora (Kuttenberg), a monetáris gazdagságáról híres, a műemlékeiben színes, mesés kis bányászváros Prágától kb. 1 órányi útra, a Vrchlice-folyó mellett helyezkedik el. Kutná Hora-t, a 300-nál több nemzeti örökségben gazdag várost 1961-ben műemlékvédelmi területnek nyilvánították, 1995 óta pedig az UNESCO műemlékvédelmi listáján szerepel. A várost 1276-ban alapították, számtalan ezüstérc lelőhelyének köszönhetően a környékével együtt már a neolit kori időknél is hamarabb benépesült, a népesség zöme az ezüstérc lelőhelyek közelében telepedett meg. A külszíni ezüstércet már a X. században felfedezték a slavinkok, akik a közeli Malín településen apró ezüstérmékkel, a „Malín Civitas” feliratú dénárokkal fizettek, melyek 985-995 körül keletkeztek. Az ezüst feltárása a cisztercita Antonín szerzetes nevéhez fűződik, aki a cisztercita szerzetesek letelepedését követően Sedlec kerületében egy bányászat során ezüstérc lerakódást talált, és a kibányászott ezüst hatalmas gazdagságot hozott a rend számára, ennek köszönhetően alapult meg 1142-ben a sedleci cisztercita apátság a két kimagasló egyházi épületével: a Szűz Mária (Nagyboldogasszony) székesegyházzal és a Mindenszentek-templomával. Így Kutná Hora földje eredetileg Sedlecben a Cisztercita kolostorhoz tartozik, és később a terület gazdagságának köszönhetően a népesség növekedésével széleskörű mezőgazdaság is kialakult, hatalmas szarvasmarha tenyésztő telepek jöttek létre Kutná Hora külvárosaiban: Bylany-ban, Neskaredice-ben és Malínban. malom épülete

Ezzel együtt a Vrchlice-folyó és mellékfolyamainak mentén a XIV. századtól kezdve a bányászat mellett folyamatosan a malomipari negyed is kialakult, az itt letelepedett molnár családok is hamar felismerték a vízenergia jelentőségét. A Vrchlice- és a Bylance folyamok környékén összesen vagy 25 gabonamalom üzemelt (a Vrchlice-n 16, a Bylance-n 9), amelyeket rendszerint a folyók-patakok áramlása működtetett a különféle bányászati és halászati eszközök mellett, ritkábban alkalmazták a szélenergiát. Ezekből az egykori vízkerékmeghajtású malmokból mára már nagyon kevés maradt meg, többségüket teljesen megette a természet, csak egy kevéske rom árulkodik az egykori létezésükről, emellett a különféle építkezések során is felhasználták az építőanyagaikat, vagy teljesen más új épületet húztak fel a helyükre. A képen  a XV. század elején épült Komorácovky, Miránkovsky és Josefyho malmok maradványa látható, amelyeket később együttesen “Új Malom”-nak neveztek el. Ezek a malmok is a folyó sodrása által működtetett vízkerékmeghajtással üzemeltek, majd a XX. század elején a vízkerékmeghajtást modern turbinák váltották fel. Az épületegyüttes első tulajdonosa, bérlője a Sedlecky kolostor volt, majd az első huszita harcok után, 1426-ban Mlynár Tumovi (Miller Tuma) volt a tulajdonos. A XIX. században Jan Krystof Breüer (John Christopher Breuer), a pamutfestő gyár tulajdonosa vásárolta meg a malmot, és a II. Világháború végéig festőüzemként működött. Az Új Malom egykori épületegyütteseit a Stará Tiskárna utca végén nyíló, 1806-ban épült kis díszkapuból vezető átjáró hídon keresztül közelíthetjük meg. A kapu mellett egy szép XIX. századi, szecessziós stílusú fülkekápolnával is találkozunk, a benne látható kereszten az „INRI” Jézus nevének a görög rövidítése.átjáró kapuátjáró                                                          fülkekápolna

Az átjáró híd bejárata mellett egy információs tábla megismerteti velünk a Vrchlice-folyó és Kutná Hora vasútjának a történetét.

A Vrchlice-folyó:

Vrchlice-folyó 1Vrchlice-folyó 2

A Vrchlice-folyó nevével először 1824-ben, Josef Frantisek Devotyho plébános munkájában lehet találkozni, előtte a középkorban „Vad-patak” néven emlegették. 1850-1852 között megtörtént a patak szabályozása, kialakították a nagy Vrchlice tavat, amiben felfogták a gyorsan lezúduló víztömeget. Ez a tó innentől fogva a mai nap is a haltenyésztés szerepét tölti be, halastóként szolgál. Ezt követően 1964-1973 között a Vrchlice mellékfolyóinál a völgygátak is megépültek a folyó korszerűbb szabályozására. Ebben a tiszta vizű folyóban gyakori élőlények a pisztráng, fogasponty, márványos csík és rákok. A vízfelszín felett pedig hegyi billegetőkkel lehet találkozni fészekrakás közben. A régi malom belsejének (lásd később) bejárása után az épülettől felfelé vezető erdei ösvényeken láthatjuk az egykori patakmedret a régi folyam-szabályozó zsilippel: folyamszabályozó zsilip       patakmeder

Feljebb haladva Jaroslav Vrchlicky homokkőbe faragott emlékművét is: J.V. emlékmű 1J.V. emlékmű 2 J.V. emlékmű 3 Jaroslav Vrchlicky (1853-1912) országosan híres cseh író, költő, fordító és a prágai Károly Egyetem tanára volt. A tanulmányai során három kortársával együtt megalapították az „umírovcu (később ruchovcum)” nevű egyesületet, melynek célja volt a cseh irodalom európai szintre emelése. 1890-ben a Cseh Tudományos Akadémia tagja lett. 1901-ben I. Ferenc József király Antonin Dvorak zeneszerzővel együtt Bécs felsőházi Birodalmi Tanácsának tagjává választotta, ekkor kiállt az általános választójog követelménye mellett. Jaroslav Vrchlicky fő kedvenc tartózkodási helye volt Kutná Hora Vrchlice-völgye, ezért egy volt osztálytársával, Joseph Thomayer-el 1919-ben elkészíttette emlékművét a völgy feletti homokkőszikla 12 m2-es felületére. Ezek mellett az ösvényről csodás látvány tárul elénk a szomszédos várhegyen álló épületekről: a Szent Jakab templomra (1. kép), az Olasz-udvarra esti kivilágításban (2. kép), valamint a Szent Barbara székesegyház és a Jezsuita Kollégium épületegyüttesére (3. és 4. képek):

Szt. Jakab templom Olasz-udvar

székesegyház-kollégiumJezsuita Kollégium 2

A Jezsuita Rendház és Kollégium épülete előtt futó sétány a “Híd”-ként ismert széles út a barokk szobrokkal, amelyet Frantisek Baugut cseh szobrász 1703-tól 1716-ig alkotott. Ezzel a sétánnyal a művész a prágai Károly-hidat igyekezett utánozni, ezért nevezték el “Híd”-nak. Végezetül a vasútállomásra érkezve még a mai nap is látható a régi pályaudvari épület az előtte álló öreg vonatszerelvénnyel, az állomás épületén pedig Kutná Hora régi városcímere is látható 1490 tájáról:

pályaudvar 1pályaudvar 2 címervasút 2                                            vasút 1

A Kutná Hora és Zruc nad Sázavou közötti 36 km-es vasúti szakasza 1905 októberének végén készült el.

Végezetül bővebb képek a malomról és a környékéről: https://www.flickr.com/photos/130780687@N06/sets/72157649926005897/

Források:

Kutná Hora régi műemlékei: http://www.zmizelakutnahora.cz/cs/archiv/26-Nove-mlyny/

Kutná Hora molnárainak nyomában: http://www.cms-kh.cz/po-stopach-mlynaru-v-kutne-hore

a