Kutná Hora egyéb műemlékei

Kutná Hora városa 1     Kutná Hora városa 3    Kutná Hora városa 2

Mint ahogy az előzőekben is említettük, Kutná Hora (Kuttenberg), a monetáris gazdagságáról híres, a műemlékeiben színes, mesés kis bányászváros Prágától kb. 1 órányi útra, a Vrchlice-folyó mellett helyezkedik el. Kutná Hora-t, a 300-nál több nemzeti örökségben gazdag várost 1961-ben műemlékvédelmi területnek nyilvánították, 1995 óta pedig az UNESCO műemlékvédelmi listáján szerepel. Műemlék épületei között a cisztercita apátság épületei mellett a legkiemelkedőbbek: a Szent Barbara székesegyház a Jezsuita Kollégiummal, az Olasz-udvar erődítménye a Kiskastéllyal, a Szűz Mária sepregetők temploma és a Szent Jakab templom.

1. a Szent Barbara székesegyház és a Jezsuita Kollégium:   2-3. Szent Barbara székesegyház:

Szent Barbara székesegyh. + Jezsuita Koll.       Szent Barbara székesegyház 1       Szent Barbara székesegyház 2

Jezsuita Kollégium:                             Olasz-udvar:                          Kiskastély épülete:

Jezsuita KollégiumOlasz-udvar  Kiskastély

Szűz Mária sepregetők temploma:                                 Szent Jakab templom:

Szűz Mária sepregetők temploma Szent Jakab templom

A várost 1276-ban alapították, számtalan ezüstérc lelőhelyének köszönhetően a környékével együtt már a neolit kori időknél is hamarabb benépesült, a népesség zöme az ezüstérc lelőhelyek közelében telepedett meg. A külszíni ezüstércet már a X. században felfedezték a slavinkok, akik a közeli Malín településen apró ezüstérmékkel, a „Malín Civitas” feliratú dénárokkal fizettek, melyek 985-995 körül keletkeztek. Ebben az időszakban már ismert volt a szláv településnek, Malínnak a pénzverdéje. Az ezüst feltárása a cisztercita Antonín szerzetes nevéhez fűződik, aki a cisztercita szerzetesek letelepedését követően Sedlec kerületében egy bányászat során ezüstérc lerakódást talált, és a kibányászott ezüst hatalmas gazdagságot hozott a rend számára, ennek köszönhetően alapult meg 1142-ben a sedleci cisztercita apátság a két kimagasló egyházi épületével: a Szűz Mária (Nagyboldogasszony) székesegyházzal és a Mindenszentek-templomával.

1. kép               Mindenszentek-temploma

Így Kutná Hora földje eredetileg Sedlecben a Cisztercita kolostorhoz tartozik. A terület gazdagsága lehetővé tette, hogy a leggazdagabb férfit válasszák meg Közép-Európa cseh királyává. Kutná Hora gazdagsága különösen II. Vencel királysága (1278-1305) idején virágzott. Később a népesség növekedésével széleskörű mezőgazdaság is kialakult, hatalmas szarvasmarha tenyésztő telepek jöttek létre Kutná Hora külvárosaiban: Bylany-ban, Neskaredice-ben és Malínban. Mikor másfajta néptörzsek és nemzetek is érkeztek a térségbe, a lakosság figyelmét egyre jobban felkeltették az ezüstérc- és egyéb ásványi lerakódások, aminek köszönhetően kialakult, és egyre erősebben fejlődésnek indult a bányászat, ami még további bővüléshez vezetett. Az 1280-as években számtalan bánya működött Kuklíkban, Gruntaban, Sukovban, Kank Hill északi lejtőin, valamint a Vrchlice- és a Bylanka-folyó völgyein. Leginkább a réztartalmú piritet és az ezüsttartalmú galénát bányászták, a legjelentősebb ezüstlelőhely az Oselsky ér volt. 1253-1306 között bekövetkezett a gazdasági fellendülés, az ezüst mellett kis mennyiségben aranyat is

egykori bányászcsille:

bányásztak. egykori bányászcsille Ennek köszönhetően a kis települések középkori városokká fejlődtek, 1318-ban Kutná Hora a királyi város szintjére emelkedett. Kutná Horát sok már európai városhoz hasonlóan az 1300-as évekbeli és a XVIII. századi pestis járvány mellett a háborús időszakok sem kerülték ki, amelyek következtében rendesen megingott a város gazdagsága. A két világháborút megelőzően különösen az 1421-ben kezdődő huszita támadások és a Harmincéves háború (1618-1648) hagyott nyomokat a városon, velük együtt pedig a természeti katasztrófák is erős befolyást gyakoroltak a város építészetére, melyek közül a legjelentősebbek voltak: a városi tűzvészek (1424, 1650, 1751, 1770 és 1823), az 1740. évi vihar, valamint a földrengés időszakok (1348, 1411, 1580, 1588, 1590, 1615, 1690, 1768). Emellett a XIII-XV. század közötti intenzív belterjes bányászat következtében a város teljes ezüstvasérc készletét kiürítették, majd az ezüstkitermelés központja Szerbiába és Boszniába helyeződött át. 1547-ben verték az utolsó prágai garast.

Kutná Hora építészetében II. Vencel király időszaka (1278-1305) mellett a husziták játszották a legjelentősebb befolyást. A husziták 1424-től települtek be Kutná Hora városába, amikor az első huszita harcok (1420-1424) alatt 1424-ben a malesovi csatában a husziták Jan Zizka (Zizka János) vezetésével a Kutná Hora közeli Trocnovnál győzelmet arattak Luxemburgi Zsigmond felett. Ezt követően bővítették vallási közösségeiket, és város szerte megépítették a templomaikat is.

a Csehszlovák Huszita egyház épülete:      a Cseh Testvérek evangélikus temploma:

Csehszlovák Huszita Egyház épülete        Cseh Testvérek evangélikus temploma

A városépítési munkálatokban a legnagyobb változást 1848 forradalmi éve, a Nemzeti Megújulás hozta, a kor két kimagasló személyisége Josef Kajetán Tyl cseh drámaíró és színész, valamint Karel Havlícek Borovsky költő, újságíró, közgazdász és politikus volt, kik rányomták bélyegüket Kutná Hora városára. Számos műemlék őrzi az egykori alkotó tevékenységüket, melyek közül egyik a Tyl Színház épülete is:

Tyl-ház 1       Tyl-ház 2

A Tyl Színház épülete:                                    Karel Havlícek Borovsky emlékműve:

Tyl-színházKarel Havlícek Borovsky

Josef Kajetán Tyl nevéhez kötődik a cseh nemzeti himnusz, a „Kde domov Muj” megalkotása is. Ez a korszak újjáépítésre és a műemlékek megőrzésére serkentette a várost, amelyben további jelentős szerepe volt a két híres cseh építésznek, Josef Mockernak és Ludvík Láblernak is. Ekkor sok jelentős építmény lett újjáépítve, és a bányákat is helyreállították, több modern technológiát kezdtek alkalmazni a bányászat során. Ennek köszönhetően Kutná Hora visszanyerte korábbi gazdasági és politikai jelentőségét. Ekkor választották meg cseh királlyá II. (Jagelló) Ulászlót is (1471. május 27-e), 14 évvel később a városi nagygyűlésen pedig a katolikusok és reformátusok közötti kiegyezés is megszületett.

Tehát Kutná Hora a színes történelmi időszakának köszönhetően számtalan régi műemléképületben gazdag, melyek bővebben itt tekinthetők meg: https://www.flickr.com/photos/130780687@N06/sets/72157648147149334/

Források:

Kutná Hora történelméről: http://www.kutnahora.cz/index.php?cid=89&sec=2

http://www.kutnahora.cz/index.php?sec=2&cid=89&lns=en

Kutná Hora kulturális műemlékei:

http://www.hrady.cz/index.php?p=main_okoli&detailObec=1402

http://www.mu.kutnahora.cz/

https://cs.wikipedia.org/wiki/Seznam_kulturn%C3%ADch_pam%C3%A1tek_v_Kutn%C3%A9_Ho%C5%99e

a